Bezerédj-kastély

A ménfőcsanaki Bezerédj-kastély a győri kulturális és élet fontos színtere.

A csodálatos park mögött méltósággal elterülő kúria ablakai mögött eleven közösségi tér található. Iskolás gyerekek, kismamák, nyugdíjasok, ménfőcsanaki, győri lakosok vagy távolabb élők látogatják rendszeresen programjainkat. A kastély kertjében nagyobb tömegeket megmozgató falunapokat, koncerteket szervezünk, szépen felújított pincénk színpadán amatőr és professzionális előadók lépnek fel. Dalárdák, szavalóversenyek, nyugdíjas találkozók zajlanak a boltívek alatt. A tér alkalmas nagyobb csoportok számára fehér abroszos beszélgetésre, de akár esküvőre is. A kastély felső termeiben megtalálhatja a könyvtárunkat. Mellette a nagytermünkben csodálatos kiállításokat látogathat. Önképző körök, hagyományőrző csoportok egészséges életmódot valló társaságok tartják rendszeres foglalkozásaikat a kisebb termeinkben. Kertészek, kismamák, sportolók, zenészek, makettezők, kézművesek és ki tudja hányféle fontos és érdekes tevékenység elhivatott művelői az előadóink, vendégeink. Büszkén ápoljuk községünk híres szülötteinek emlékét is. Galgóczi Erzsébet író emlékszobája és a Sulyok Vince irodalmi emlékhely egész évben várja a vendégeket.
 

A kastély műemlék épület, amely az 1812-1945 között itt gazdálkodó és tulajdonos Bezerédj családról kapta a ma is használt nevét.  Ménfőpuszta és a kastélyhoz tartozó földbirtok 1626-1888. között a  gróf Esterházy család tulajdona volt.

1812-ben I. Bezerédj Ignác (1755-1820) (udvari tanácsos, Szent István Rend lovagja) mint a Tata - Gesztesi uradalom jószágkormányzója szolgálataiért kapta három nemzedékre a ménfői puszta ideiglenes birtokjogát.

Az 1880-as évekből származó uradalmi térképen már egyértelműen kastélynak nevezik az épületet, aminek építése 1812-1817. közötti évekre tehető. 1888–ban Bezerédj István - a harmadik nemzedék tagja - megvásárolta a birtokot  az Eszterházyaktól. Ettől az évtől lesznek tulajdonosok a Bezerédj-ek Ménfőn. A kastélyt ekkor felújítják, komfortossá teszik, családi kriptát készíttetnek a kegyuraságuk alatt álló kápolnában. Bezerédj István halála (1901) után fia Andor és özvegye „ a nagyságos” Kovács Lívia asszony igazgatják a birtokot. Kovács Lívia a híres győri író, drámaíró, orvos, Dr. Kovács Pál lánya volt.

Bezerédj Andor a huszadik század elején kezdi eladni a parasztoknak a földeket, de 1919-ben tragikus körülmények között váratlanul elhunyt.   Halála után három nővére és azok leszármazottai örököltek.  (Margit, Zombori Lippay Zoltánné; Ilona, Reissig Gézáné; Alice, Morlin Emilné leánya Alice, Denk Gusztávné.) Végül a kastély Denk Gusztávné kezén maradt, 1945-ben meghagyták 10 hold földdel a tulajdonukban – azzal a szépséghibával, hogy nem költözhettek vissza. 1944-ben a győri repülőgépgyárat telepítették ki az uradalom épületeibe. Ekkor a német hadsereg, utánuk az orosz hadsereg alakulatai foglalták el a kastélyt, itt voltak még 1947-ben is.  Feldúlták, a berendezést széthordták, csak a puszta falak maradtak meg. A szovjet katonaság kivonulása után elfoglalta a Vagongyár munkásszállásnak, az oldalszárnyban iskola, fogorvos működött. Az alagsori nagypincét zöldségraktárnak használták.  Denkék 1957-ben kivándoroltak Ausztriába, és az akkori törvények szerint lemondtak a kastélyról az állam javára.  Az 1980-as években kezdődött az épület felújítása. ami 1988-ra elkészült. A kastély  jobb oldalában a  könyvtár, középen – a hajdani szalonban és hallban - kiállító terem,  a többi helyiségben  klubszobák kaptak  helyet. 1991 óta állandó kiállításként a Galgóczi Erzsébet Emlékszoba, 2011 óta a Sulyok Vince Irodalmi emlékszoba is itt működik.

A kastély épülete 2019-21 között történt utolsó felújítás során nyerte el mai formáját.